Látni és láttatni

2018.01.09

Figyelni és elhinni, mi látható és mi láthatatlan.
Látható, mit szemmel látunk, Láthatatlan, mi Bennünk van, s az, ami az anyagon túl Létezik.
Nem látjuk, nincs kézzel fogható bizonyíték, de attól még létezik. Bennünk is.
Részesei vagyunk a Nagy Egésznek.
Ezt fizikai testtel nem érzékeljük, csupán belül érezhetjük, hogy van valami megfoghatatlan, valami, ami az anyagon túlra mutat. Elhisszük vagy sem, Létezik.
Nélküle nem Léteznénk.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy KIK is VAGYUNK VALÓJÁBAN, hogy hogyan működik a Világ, az Univerzum.Minden, mindennel összefüggésben van. Külön-külön nem lenne létezés, vagy legalábbis nem így, ebben a formában.
Egy láthatatlan háló részeként vagyunk Jelen az Univerzumban. Kik is Vagyunk Valójában? Miért vagyunk itt?
Amíg ezeket nem értjük meg, addig csak a sötétben tapogatózva élünk, tudattalanul, reagálva a velünk történtekre, amelyet általában haraggal, sérelemmel, félelemmel élünk meg.
Olyan ez ilyenkor, mint a pingpong, adok-kapok.
Önálló, Lélekből fakadó döntések és cselekedetek nélküli megnyilvánulások ezek.
De nézzük csak, Kik is Vagyunk Valójában!....Fénymagok……, emberi testben. Szabad akaratunkból születtünk le, tapasztalni.
Van egy Isteni részünk, amelyet jelen pillanatban nem élünk meg, mivel elfedtük (elnyomtuk) azt.
Azonosulunk azzal a személlyel, akinek megismertük magunk.
Kialakítottunk egy véleményt magunkról, amelyet még kicsi gyermekkorban elhittük magunkról, úgy hisszük, hogy XY vagyok, ilyen és ilyen tulajdonságokkal.
Ez teljesen rendjén is van, mivel a tapasztalásainkhoz elengedhetetlen. Megélni fentet, s lentet. Mind a kettő tanít.
Általa leszünk AZ, AKI.
De észrevesszük-e azt, amikor ezek már nem szolgálnak bennünket?
Amikor az életünkben oly sok „probléma” – én inkább feladatnak mondanám – van, hogy nem látunk ki belőle vagy már itt, vagy ott fáj, s betegséget generálunk magunknak.
Na, akkor kell egy kis tudatosság, egy iránymutatás valahonnan.
Min kell változtatnom, hogy EGÉSZ legyek?
Az Egész, a Test-Lélek-Szellem harmóniája és nemcsak külön a testre vonatkozik.
A harmóniában benne van a Lélek is, ami nem más, mint az Univerzummal való kapcsolatunk, a
Legfelsőbb Énünkkel való kapcsolatunk.
Ez a kulcs.
A Láthatatlanhoz való visszakapcsolódásunk.
Ezt pedig Önmagunkon keresztül tudjuk megélni.
Amikor már nem azonosítom magam, ennek vagy annak, hogy „jó vagyok-e, rossz vagyok-e”.
Létezésünk VAN-sága kétségbevonhatatlan. CSAK VAN. Vagyok, Aki Vagyok.
Amíg ebben a Földi Létben vagyunk, mindig tanulunk.
Addig soha nem tudjuk, hogy mire vagyunk képesek, amíg azt ki nem próbáltuk.
Ezt csak akkor tudjuk meg, ha a Lelkünk hangját követjük, s felhagyunk mindenféle „agyalmánnyal”, amit az ego generál, felhagyunk az ítélkezéssel, s önmagunk, s mások javára fordítjuk energiáinkat.
Ez épít. Miért?
Mert igazából ezek vagyunk valójában: a feltétel nélküli szeretet – a Fény, amelyről már korábban beszéltem.
Ez az Isteni Valónk. E nélkül nem is léteznénk itt a Földi életben.
Ezt kell felismerni és élni a mindennapokban.Nem kötelező, de aki eljut arra a szintre, hogy változni akar, s úgy érzi, hogy az életéből hiányzik valami, annak ez nagy felismerés lehet, hogy nemcsak az van, amit Látunk, hanem ennél sokkal több is.
Minden, amit egész életünkben keresünk, kerestünk, aminek gyakorlatilag a mindennapokban a hiányát éljük:
ez pedig a szeretet, az elfogadás, megértés, megbecsülés, elengedés hiánya.
Ezek mára igencsak kivesztek életünkből, de semmi baj, mert ezek mind bennünk vannak.
A kérdés az, hogy akarunk-e így élni vagy bekötött szemmel járunk tovább?
A döntés mindig egyénre szabott.
Lehet így is, lehet úgy is élni. De tudd, változni sohasem késő senkinek sem.
Mindenki annyit tesz hozzá az életéhez, amennyire képes. Ezt becsülni kell és elfogadni.
Nem baj, ha valaki még nem tart veled, majd eljön az ő ideje is, csak fogadd el a döntését.
Mint ahogy fogadd el magad is.
A legtöbb békétlenség azért van szívünkben, mert nem fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk.
Ez nem könnyű, de hát azt is tudni kell, hogy a saját teremtéseinkért mi vagyunk a felelősek. Ezt sokan nem tudják még.
Az Univerzum részeként rendelkezünk a Teremtés képességével is.
Először létrehozunk valamit gondolatban, majd kimondjuk, és végül megteremtjük azt akár fizikai síkon létrehozva vagy akár mentálisan megteremtve.
Gondolkodjunk egy kicsit: ha például haragos, rosszkedvű vagyok és soha semmi nem jó számomra, akkor ezt természetesen kivetítem a környezetemre is.
Akkor meg ne csodálkozzunk, ha folyamatosan olyan helyzetek teremtődnek az életemben, ami miatt haragudni vagy bosszankodni fogok és természetesen soha semmi nem lesz jó.
A meg nem értés, meg nem értést szül. A tükör mindenki számára a saját maga teremtette világa.
Ezért nem kell hibáztatni senkit semmiért sem. Mindent mi teremtünk meg.
Azért ilyen nagy a felfordulás a világban.
Viszont, ha rendet teremtünk magunkban, akkor a világunkban is rend lesz, ha
sok-sok ember tesz rendet magában, akkor a világban is rend lesz.Ez az egyik fontos lépés ahhoz, hogy megteremtsük boldogságunkat, egészségünket, s Egységben legyünk Jelen.A másik, hogy miért vagyunk itt? Mi a dolgunk ezen a Földön?
Sokan azt sem tudjuk, hogy mit is akarunk igazán az életben.
Tanultunk valamit, azután vagy szeretjük, vagy nem mindazt, amit csinálunk.
Ha igazán fontosak lennénk Önmagunknak, nem kifogásokat keresnénk, hogy hogy nem tudjuk megvalósítani amit szeretnénk, hanem kitartanánk Lelkünk döntése mellett, s azt a tevékenységet végeznénk, ami Nekünk Való.
Ehelyett megalkudunk, kompromisszumokat kötünk magunkkal, s ez előbb-utóbb az egészségünkben mutatkozik meg.
Könnyűnek hangozhat, hogy kövessük szívünket, de hidd el, nem olyan nehéz, ha saját magadért hozod meg a döntést.
Visszatérve, hogy miért is vagyunk itt a Földön: Egyszerűen azért, hogy boldogok legyünk, s ÉLJÜNK, tapasztaljunk, de nem tudattalanul, elmenve a csodák mellett, hanem úgy igazából, Lélekből fakadóan.
Rácsodálkozni a szépségre, ami körülvesz. Hidd el, egy falevélben is meg lehet látni a szépséget.
A tükör törvénye itt is érvényesül. Ha magadban meglátod a szépséget, nem lesz olyan ember, tárgy vagy élőlény az életben, amiben nem fogod meglátni a szépet.
Lehet, hogy azt tudod mondani valakiről, hogy milyen szép, s rácsodálkozol, hogy a
másik ember miért nem mondja róla ugyanezt.
Hát azért, mert AMI BENT, AZ KINT is megtalálható.
TE vetíted ki magadból az összes érzelmet, gondolatot.
Ha Egységben vagy, s Jelen Vagy, a Belső Szépséget tükrözöd ki magadból.Tehát magáért az ÉLETÉRT vagyunk itt, hogy megéljük annak szépségét, örömét, csodáját, ami nem más, mint ÖNMAGUNK.
Önmagunk megélése a cél.
S az a sok tapasztalás, amelyet „rossznak” hívunk, a végén kiderül, hogy csak a fejlődésünket szolgálta.
Mindazért, hogy megértsük KIK is VAGYUNK VALÓJÁBAN és MIÉRT VAGYUNK ITT!

Szeretetteljes fejlődést kívánva: Áldott Égi és Földi Segítőitek
(Leközvetítette: Meló Andi)