Változás
2017.06.16Változás
Szél tarkította fellegek, mint vitorlás a vízen, lágyan siklanak az ég kék egén.
Szél tarkította fellegek, mint vitorlás a vízen, lágyan siklanak az ég kék egén.
Olyanok, mint a tovatűnő gondolatok, néha formába öltöznek, s megmutatnak egy-egy alakot.
Képzeletbeli formák ezek, s lehet ez bármi, amelyet a fantázia kitalál.
Gyönyörűek… napsütötték…
Egy momentum az ember életéből, egy játék.
Tudjuk-e önfeledten, a JEL-EN pillanatban megtapasztalni az élet szépségét,
amelyet adott pillanatban megélhetünk?
amelyet adott pillanatban megélhetünk?
Néha… és lehet, hogy csak kevesen.
Pedig ez a lényeg.
A szépség kívül-belül létezik.
Felfedezni Önmagunk szépségét és azt megélve a külvilágban.
Akár egy felhőben, egy levélben, egy madárdalban, s az embertársainkban.
A létezés alapját fogadva el ezzel: Önmagunkat.
...Lágy szellő fújdogál, megérinti lelked már.
Dalba hív, hogy kövesd ritmusát.
S már a TE dalod szól oly könnyedén, mint a fákat ringató szél, mert
TE VAGY, AKI ÉL !
(Égi Üzenetek: Meló Andi)