Szemed tükrében

Szemednek tükrébe lágyan belenézek,

benne látom a Mindenséget.

Fényben ragyog, akár a csillagok.

Két fénylő szempár mesélik el életed.

Múltad, mely a régmúlt tengerébe vízcseppként olvad bele.

Jövőd, mely most még tünemény, de a változás lehetősége Benned él.

TE VAGY ki formálsz, TE VAGY ki élsz,

Rajtad múlik csupán, mi az, amit ÉLSZ.

Legyen bárhogy, sosem késő, MAG-adnak légy TE az első.

Életed virága benned ragyog, szereteteddel táplálhatod.

Engedd, hogy virágod szépsége Fényt hozzon a mindennapokba,

s szelíden, csendben kiáradva, változást hozzon a Világba.

Ez a Benső Szépség mind belőled árad,

Útmutatóul szolgál embertársaidnak,

Lásd hát meg, hogy életed minden pillanatát TE teremted.

Lehetsz fent is, lent is, eldöntheted,

válassz olyat, ami Lelkednek megfelel.

De a Fény, mely belülről fakad,

Neked csakis boldogságot hozhat.

Tapasztalj, élj szeretettel,

s a nyugalom benned otthonra lel.